GrowonDemand

Interjúkat készítettünk különböző célpiaci szereplőkkel: éttermek és hotelek üzletvezetőivel, séfjeivel, a kiskereskedelem és a gyermekétkeztetés képviselőivel, valamint gazdálkodókkal. Feltártuk, hogy milyen akadályok nehezítik, hogy a kisgazdálkodók termékei eljussanak a stabilabb és jövedelmezőbb piacokra. A kirajzolódó Grow On Demand koncepciót véleményeztettük szakmai szereplőkkel. Megvizsgáltuk egy gasztronómiai minősítő rendszer kialakításának lehetséges módjait, valamint azt is, hogy miképpen hat a termelőkre és a célpiaci szereplőkre az elhúzódó Covid-19 krízis.

Feltérképeztük a hazai minőségi vendéglátás menütervezési és alapanyag-beszerzési szokásait. Sztárséfek részvételével véleményeztettük a Grow On Demand kialakult koncepcióját. Fókuszcsoportot szerveztünk gasztronómiai véleményformálók részvételével arról, hogy mennyire széles Magyarországon a tudatos fogyasztók rétege, mennyire érdeklődő a társadalom a minőségi gasztronómia és a fenntartható élelmiszerek iránt, és hogy ezek a trendek hogyan alakultak az elmúlt évtizedben.

A hazai kisgazdálkodók jelenlegi kapacitásainak és termékstruktúrájának felmérése érdekében termelői adatbázist kezdtünk felépíteni. Ebben rögzítjük a termelők elérhetőségét, a gazdálkodók és gazdaságuk alapadatait, felmérjük a jelenlegi értékesítési csatornákat, a gazdaságban tartott állatfajtákat és termesztett növényfajtákat, különös tekintettel a zöldség- és gyümölcsfélékre.

Részletesen felmértük és adatbázisba foglaltuk a hazai rövid élelmiszer-ellátási láncokat (REL). Kérdőíves felméréssel (n=40) tártuk fel a köztük lévő kapcsolatrendszert; ez alapján hálózatelemzést végeztünk, így kirajzolódtak a már megvalósult együttműködések és az is, melyik szereplők a legmeghatározóbbak ebben a közösségben.

A kistermelők sikerhez és fejlődéshez fűződő attitűdjeiről narratív kérdőíves kutatást végeztünk. A demográfiai kérdéseken túl felmértük, hogyan definiálják a gazdálkodók a sikert, milyen fejlesztéseket hajtanak végre gazdaságukban, vagy mi akadályozza meg őket ebben. Rákérdeztünk arra is, hogyan képezik magukat, hogyan határozzák meg az előállított termékeik esetén a minőséget, és milyennek tartják a jó és hasznos visszajelzést.

Együttműködésben a Université Gustav Eiffel LISIS kutatólaborral felmértük az Európában működő REL-kezdeményezéseket, minőségbiztosítási- és visszajelzési rendszereket. A kutatás során kialakításra került egy koncepcionális keret a különböző rendszerek összehasonlítására, valamint több száz szereplőt tartalmazó adatbázis készült. Mindezt kérdőíves kutatás egészítette ki, így részletes, áttekintő képet kaphattunk az európai REL-ek működéséről.

A jelenleg használatban levő fenntarthatósági értékelési rendszerek közül a legismertebb a svájci FiBL intézet által kifejlesztett SMART. Az eszköz működését a FiBL-lel együttműködve 10 hazai kisgazdaságnál elvégzett fenntarthatósági értékelés keretében vizsgáltuk.

Fenntarthatósági értékelő rendszerünk megalapozásához tizenkét hasonló nemzetközi koncepció, ill. eszköz (Bio-bio, Cool Farm Tool, SAFA Small App, SAFA TOOL, SMART, RISE, DIALECTE, AGRIDIAG, Ökopunkte, COMPAS, Guard-En, PGS-rendszerek) összehasonlító értékelését végeztük el. Az összehasonlítás főbb szempontjai az interpretálhatóság, a tudományosság, a megbízhatóság, és a részvételiség voltak.